A kutya betegségei
A beteg kutya viselkedése eltér a megszokottól. Bár nem panaszkodik, és lehet, hogy fájdalmat sem jelez, a jó gazda mégis felismeri a bajt az apró jelekből. Táplálékát nem vagy unszolásra fogadja el, tompult, játékhoz nincs kedve, a beteg testrészt érintve elhúzódikvagy gyorsan menedéket keres vackában. A végtagok betegségeinél sántít vagy nem áll lábra, fülfájásnál az érintett oldalt lógatja, fejét rázza. Intő jel lehet, ha a kutyus bepiszkít, ha sokszor van híg széklete és az is, ha hosszan tartó próbálkozásokra nem ürül széklet. Vannak egyértelmű tünetek, mint például a hurutos köhögés, tüsszentés, szemváladékozás, hányás, nyelési képtelenség, láz. A kutya normális testhőmérséklete végbélben mérve 38-39 °C között van, naponkénti néhány tizedes ingadozással. Az e feletti hőmérséklet lázas reakció, mint tünet a szervezetbe került kórokozók elpusztítására irányul, tehát bizonyos fokig hasznos, mert a szervezet immunrendszerét, védekezőrendszerét mozgósítja a betegséggel szemben.
Fertőző betegségek
Oka a szervezetbe került vírusok, baktériumok, paraziták elszaporodása, majd a gazdaszervezet normális anyagcsaréjének megváltozása tünetek kíséretében, és a kórókozók ürítése, ami újabb állatokat vagy akár embert betegíthet meg.
Szopornyica.Vírus okozza, és kötőhártyát, a légutak, emésztő- és más szervek nyálkahártyáját betegíti meg.Tünetei a savós kötőhártya-gyulladás, orrfolyás, torokgyulladás, esetenként hányás, hasmenés. Néhány nappal később másodlagos baktériumos fertőzés miatt jelentkezhet gennyes orrfolyás, tüdőgyulladás, vesegyulladás, gennyes bőrgyulladás, ami gyors leromlást okozhat. A kórokozó megtámadhatja az idegrendszert harmadik héttel a fertőzés után, ami legtöbbször halálos kimenetelű, de gyógyulás esetén maradandó károsodások, görcsrohamok, bénulás maradhat vissza. Az agyvelőgyulladás tünetei közé tartozik az aluszékonyság, a rágóizmok görcse, mozgászavarok,látászavarok, bénulások. Az időben felismertfertőzéstmeg lehet gyógyítani, de megelőzését védőoltások biztosítják.
Parvovírusos bélgyulladás.Járványszerűen jelentkező vírusfertőzés, kiskutyáknál különösen a szívizomzatban, idősebb kutyáknál a bélhámsejtekben, nyirokszövetekben szaporodik a vírus. A kórokozó a szervezetbe bekerülve a vékonybél bolyhaiban telepszik meg, majd szaporodásnak indul, és súlyos, heveny, vérzéses bélgyulladást okoz. A betegség hamar kialakul, a 3-10. napon láz, hányás, véres hasmenés kíséretében, ami az állatot kimeríti, és nagyfokú folyadékvesztés miatt, gyors segítség nélkül elpusztulhat. Az erős ellenálló-képességű, idősebb kutyáknál a betegség nem ennyire heveny lefolyású, nagyobb az esélyük a gyógyulásra. Folyadékpótlás, gyógyszeres kezelés, szigorú diéta szükséges, és ennél a betegségnél is fontos a megelőzés, amit az évente adott védőoltás biztosít.
Veszettség.Ezt a betegséget is vírus okozza, ami az emberbe jutva (harapás útján) halálos kimenetelű lehet, ezért a veszettségnek közegészségügyi jelentőssége van. Ezt törvény szabályozza, amely az első évben a kutyák kétszeri, majd évenkénti, ismétlő, kötelező oltását írja elő, ami a veszet kutyák számát nagymértékben visszaszorította. A fertőzés forrása tehát a veszett állat és annak harapása. A vírus az idegpályák mentén a gerincvelőn keresztül jut fel az agyvelőbe. Az itt elszaporodott vírus szétszórodik a szervezetben, így megtalálható lesz a nyálban is, aminek a betegség továbbvitelében van jelentősége. A veszett állat viselkedése teljesen megváltozik. Klinikai megjelenése kétféle lehet: dühöngő és csendes veszettség. Az első esetben az állat ingerlékennyé válik, dühöng, a gazdájával is szembeszáll, később bénulásos tünetek figyelhetők meg. A csendes veszettségben elmarad az izgalmi stádium, de vannak úgynevezett atípusos esetek is. Az innivalót, ételt visszautasítja, nyála csorog, állkapcsát lógatja, a hangszálak bénulása miatt ugatása rekedtté válik. A bénulás végül kiterjed az egész szervezetre, és néhány napon belül halált okoz. Törvény írja elő, hogy a veszett vagy arra gyanús állatokat tilos gyógyítani, el kell őket pusztítani. Ha embert harapott, 90 napos megfigyelés alatt kell tartani a veszettségre gyanús kutyát.
Fertőző májgyulladás.A kutya májgyulladását okozó vírus az embert nem betegíti meg. A beteg állat vizeletében, bélsarában, hányadékában megtalálható a kórokozó, amit már a tünetek megjelenése előtt ürítik és betegít meg más, védőoltáson vagy betegségen át nem esett állatot. Tünetei a magas, 40-41°C-os láz,torok- és mandulagyulladás, hasfájás, hasmenés és a máj megbetegedése miatt fellépő véralvadási zavarok, vérzések kíséretében.Nem ritkák a szemtünetek, szaruhártya-homály és a szem egyéb részeinek gyulladása. Hatékony védekezés a kombinált évenkénti védőoltások alkalmazása.
Leptospirózis. A Leptospira baktériumok a fertőzött egér, patkány veséjében élnek és kerülnek vizeletükkel a külvilágba. Fertőzött vízből való ivással, fürdéssel lehet a betegséget elkapni. A már gyógyult állat még évekig ürítheti a kórokozót. A baktérium vesegyulladást okoz, lázzal, sárgasággal, uraemiával jár, amit hosszan tartó antibiotikumos kezelés enyhíthet, de ennek a betegségnek az elkerülését is biztosítjáka kombinált oltóanyagok.
Kennelköhögés. Általában fiatal kutyák, tenyészetek, alultáplált állatok megbetegedése. A vírus és baktérium a szervezetben magas lázat, savós-gennyes orrfolyást, kötőhártya-gyulladást, torokgyulladást, kínzó köhögést és tüdőgyulladást okoz. A gyógyszeres kezelés mellett javítani kell az állatok tartási viszonyain, de megelőzését védőoltások biztosítják.
A kutya belső élősködői
Orsóférgesség. Ezt a betegséget a 10-18 cm hosszú, ceruzabél-vastagságú toxocara canis és a valamivel kisebb toxascaris leonina okozzák. A fertőzött, kutyabélsárral szennyezett talajról jut a lárvát tartalmazó pete a szervezetbe. A vékonybélben a lárvák kiszabadulnak és vándorolnak a májba, tüdőbe, majd felköhögve és lenyelve újra a vékonybélbe jutnak, és kifejlődnek az ivarérett orsóférgek. A vemhes szuka kölykeit is megfertőzheti- méhen keresztül és az anyatejjel-, ezért fontos a kutya féregtelenítése még a vemhesség korai szakaszában és fialás előtt. A fertőzést csak mikroszkópos vizsgálattal lehet igazolni.
Galandférgesség. Ennek a fertőzésnek humánegészségügyi jelentősége van, hiszen a 3-6 mm-es Echinococcus az emberben hólyagférgességet okozhat.A galandférgek akár több méter hosszúságú, szalagszerű, kissé lapított, ízekből álló, bélben élő paraziták.A leggyakrabban előforduló faj a Dipilidium caninum, ami 10-50 cm-es, érett, leváló ízei uborkamag alakúak, 3 ízből áll, köztigazdája a bolha. Másik faja több méter hosszú féreg, mely a taenia fajok csoportjába tartozik. A féregtelenítést mindig bolhairtással kell kombinálni!
A szem betegségei
A szemhéj rendellenességéhez, be- és kifordulásáhozlegtöbbször kötőhártya-gyulladás is társul, amit kiválthat szennyeződés, idegentest. Lehet valamely kutyabetegség kísérő tünete. Fő tünet a kötőhártyán a váladék megjelenése, amit égető, szúró, viszkető érzés kísér. Ha a könnymirigy nem látja el funkcióját, és a könnytermelés szünetel, ez a szaruhártya kiszáradásához vezet, de plasztikai műtéttel lehet korrigálni. A vakság egyik leggyekoribb oka az időskori szürkehályog, mely korán észrevehető, mert a pupilla szürke, esetleg tejszerű lesz. Műtéttel gyógyítható, de óvni kell a szemet a dörzsöléstől, kaparástól. A zöldhályog sokkal rosszindulatúbb, rövid idő alatt vakságot okoz, gyors gyógykezelésre van szükség. Fő tünete a pupilla kitágulása és fényes, zöld színe, a szem belső nyomása megnő.
A fül betegségei
A külső hallójárat gyulladását okozhatják idegen testek, elsősorban a toklászok, gombás, baktériumos, parazitás magbetegedések, valamint a felhalmozódott fülzsír.A toklász átfúródhat a dobhártyán, így a gyulladás átterjedhet a közép- és belsőfülre, és hosszú gyulladásos folyamatot indíthat be.A halláskárosodásaz időskor élettani velejárója, amin állatorvos sem tud segíteni.
Szívbetegségek
Fáradékonyság, levegő utáni kapkodás, gyors kimerülés hívja fel legtöbbször a tulajdonos figyelmét a szívbetegségre.Hajlamosító tényező az időskor, az elhízás, de lehet veleszületett fejlődési rendellenesség következménye vagy mandula- ill. ízületi gyulladás szövődménye is.A szívbeteg kutyust belgyógyászati kivizsgálásnak kell alávetni, ami magában foglalja a vérvizsgálatot, a röntgent és az EKG-t.
Légzőszervi betegségek
Az orrba felszippantott idegen test jelenlétéről árulkodik, ha a kutyusunkon egyoldalú orrfolyást tapasztalunk, amit kiprüszköl vagy lenyel.A torok- és mandulagyulladás lehet fertőzőbetegségek kísérő tünete, de kialakulhat hideg víz ivása, hóevés vagy nem kellően kiolvasztott fagyasztott étel fogyasztása esetén. A beteg kutya köhög, ételét visszautasítja, ha mégis elfogadja, legtöbbször kihányja. Ennek szövődménye lehet a hörghurut, ami lehet allergiás eredetű, de okozhatják vírusok, baktériumok, paraziták egyaránt. Tüdőgyulladásnál már légzési nehézségek léphetnek fel, jellemző a magas láz és a tartós, kínzó köhögés. A mellkas átható sérülése életveszélyes állapot, mert az érintett tüdőfélképtelen feladatát ellátni. Végleges megoldása orvosi feladat, de elsősegélynyújtással- levegőt át nem eresztő kötés sebre való felhelyezésével- megmenthetjük kedvencünk életét.
A kiválasztószervek betegségei
Intő jel, ha a kutya túl sok vagy túl kevés vizeletet ürít. Betegségre utala a nagyfokú vízigény jelentkezése, a vizelet visszatartásának képtelensége és gyulladásos folyamatokban láz, valamint a has és a vesetájék fájdalmassága. A konkrét betegséget az orvos csak laboratóriumi vizsgálattal tudja meghatározni, ezért érdemes a vizsgálat előtt kutyánktól vizeletet felfogni, tiszta, zárható edényben.
Szaporítószervek betegségei
A méhgyulladás legtöbbször azoknál az állatoknál jelentkezik, akik ivarzásgátlásra hormonkezelést az ivarzás alatt vagy éveken át kapják, illetve ha a szuka kutya éveken keresztül párzás hiányában nem lehet vemhes. Kialakulhat fertőzés útján és elhúzódó ellések alkalmával, ha a méhben bomlómagzat vagy burokmaradványok marasűdnak vissza. Ezek tünetei a has fájdalmassága, láz, a méhből ürülő bűzös, véres, nyálkás, esetleg gennyes váladék.
Tejmirigygyulladás.A szoptatás alatt, illetve az álvemhesség kialakulásánál jelentkezhet. Egyaránt veszélyes az anyaállatra és a köyökre. Az emlők fájdalmassága, vörös és bíborvörös elszíneződése, megkeményedése hívja fel a betegségre a figyelmet. Ilyenkor antibiotikumos kezelésre, sebészi beavatkozásra és a kölyök mesterséges táplálására van szükség.
A csontok és ízületek betegségei
A csípőizületi diszplázia örökletes betegség, melyet a szülők, nagyszülők örökítenek tovább.Jelentkezhet hím és nőstény kutyáknál egyaránt. Nagyra növő fajtáknál gyakrabban kialakul.Körülbelül 10 hónapos korban lehet röntgenvizsgálattal diagnosztizálni. A tünetei: a kutyanem szívesen áll fel, nehezen, feszesen jár, rövid léptekkel halad.Megoldása nem teljes, de az időben felismert betegséget gyógyszerekkel, esetleg műtéttel lehet javítani. Nagymértékben károsodott csípőizület esetén szükség van a combcsontízületi fej eltávolításáraés az ízület pótlására. Megelőzése a tenyésztőkön múlik, mert a diszpláziás egyedek nem tenyészthetők, utódokat nem hozhatnak a világra.
A térdporc veleszületett ficama kis testű fajták betegsége. Az érintett láb hirtelen lebénul. Ha a ficam spontán rendeződik, a kutya ismét tud járni. Oka ízületi rendellenesség, ami lehet a térdszalagok gyengesége, a lábszárcsont vájulatának csökevényessége, de lehet szabálytalan "x" vagy "o" lábtartás következménye egyaránt.Kezelésében jelentősége van a B-vitamin adásának, de szükség lehet térdizületi plasztikai műtétre is.
Porckorongsérv túlnyomórészt tacskófajtáknál alakul ki, mert a gerinccsigolyák közötti porckorong elhasználódik, és középső része benyomul a gerinccsatornába, a gerincvelőt összenyomja.Fájdalmat, bénulásokat okoz, ami ürítési és mozgási képtelenségben nyilvánul meg.Gondos ápolással, gondozással., esetleg műtéttel lehet javítani a kutya állapotán.
A kutyák oltása
A kölyökkutyák oltási progjamját mindig a környezet járványhelyzete alapján az állatorvos állítsa össze.Felnőtt kutyák évenkénti veszettség elleni oltása kötelező, kombinált oltása ajánlatos.