Kis-allatok honlapja !!!

Az akvárium valódi életközösség, az egyetlen eredeti ökoszisztéma, melyet lakásunkban meg tudunk teremteni. A kutya, macska, madár, kisrágcsálók tartása, csupán állattartás, de nem teremt önálló biológiával bíró környezetet. Egy akvárium csak akkor lesz működőképes, ha a biológia egyensúlyt megteremtjük és fenntartjuk benne. Ellenkező esetben rövid időn belül zavaros pocsolyává fog változni. Az utóbbi időben egyre több helyen lehet olvasni az aranyhalak akváriumi tartásáról. A szakemberek véleménye megoszlik: van aki azt mondja, lehet tartani, van aki azt az álláspontot képviseli, hogy az aranyhalnak a kerti tóban van a helye. Én ez utóbbi véleményen vagyok, azonban figyelembe véve azt a tényt, hogy az aranyhalat tartani vágyók, amúgy sem lesznek hajlandók lemondani elhatározásukról, néhány mondatban megpróbálok segítséget adni legalább abban, hogy az aranyhal ne váljon az oly gyakori, hozzá nem értő tartás miatti állatkínzás áldozatává. S még egy nagyon fontos dolog: ne tévesszük össze az aranyhalat a koi ponttyal!

Mindenekelőtt, álljon itt egy idézet, mely 1909-ben a Kincses Kalendáriumban jelent meg:
"Gömbölyű haltartót sose vegyünk, inkább négyszögletűt. Ha valaki tehetős és áldozhat rá, úgy szép kis akvárium felállítása ajánlatos." Mint láthatjuk, már lassan száz éve is megpróbálták lebeszélni az embereket az aranyhalas üveggömb használatától. Éppen ezért számomra teljesen érthetetlen, hogy manapság hogyan ajánlhatnak, használhatnak ilyen kínzókamrákat.

Hogyan tartsunk aranyhalat?

Aranyhalat tartani csak megfelelően nagy méretű (100-200 liter) akváriumban szabad. Más, kisebb testű pontylazacot, labirinthalat lehet kisebb medencében gondozni, és az aranyhal helyett ezek tartását jó szívvel javasolom. Az aranyhal (Carassius auratus auratus) nagyra nő, mérete akár elérheti a 20 cm-t is. Akváriumát, mint minden más akváriumot fel kell szerelni a különféle technikai berendezésekkel (szűrés, szellőztetés, világítás). Akváriumokban a biológiai egyensúlyt csak műszaki berendezésekkel lehet fenntartani!! Fűtésre nincs szükség, hiszen az aranyhalat az ezüst kárászból tenyésztették ki a régi Kínában, tehát hidegvízi fajról van szó. Nagy melegben gondoskodni kell a víz hűtéséről!

Talajnak nagy szemű (diónyi) kavicsot válasszunk. Ez azért jobb, mint a finom, mert a talajról a felgyülemlett ún. mulmot gyakran kell egy gumislag segítségével leszívatni, és a finom szemcseméretű talajt kiszívnánk a medencéből. Az akváriumi növények közül az olcsókat válasszuk, mert előbb-utóbb az aranyhal meg fogja enni őket. Pótlásukról is gondoskodni kell. Vizük harmadát-felét rendszeresen (pár naponta) cserélni kell, mert ezek a halak elég sok nyálkát termelnek. A visszatöltött víz minden esetben csakis hideg víz legyen. Etetésükről naponta kell gondoskodni. Nagyon ügyeljünk arra, hogy csak annyi eledelt adjunk nekik, amennyit 5-8 percen belül teljesen megesznek, mert az akváriumban felhalmozódó eleségmaradékok, sok és igen komoly gondot okozhatnak. Eleségnek élő és mesterséges ennivalót is használjunk. Ennek nagyobb része természetes táplálék legyen.

Végezetül álljon itt egy idézet egy 1955-ben megjelent könyvből:

".. Bár a régóta folyó "domesztikáció" meglehetősen szívóssá tette, ne éljünk vissza ezzel és az egykori aranyhaltartókat - mint halkínzókamrákat- mellőzzük. Az akváriumban 20 cm-nyire is megnövő aranyhal nagy, tágas medencét igényel. Ennek homoktalaját kristálytisztára mossuk ki és az erős turkálás miatt tanácsos még nagyobbszemű kaviccsal is befedni. Az erősgyökérzetű és nem nagyon törékeny levélzetű növényeket ritkásan, esetleg cserepekbe ültessük, különösen a nagy fátyolos úszókkal rendelkező aranyhal változatok igényelnek tágas úszóteret. E nagyobbméretű medence-igény folytán a közönséges aranyhal egyre inkább kiszorul a szobaakváriumokból és inkább csak a kerti és parki dísztavak lakójává válik. Ott jobban is érvényesül, könnyebben szaporodik és nagyszámú ivadéka könnyen - szinte minden különösebb beavatkozás nélkül - felnevelhető ."